Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Szekeres István

2009. május 19.

Korond nagyközség nevétől már elválaszthatatlan a Firtos Művelődési Egylet folyóirata: a Hazanéző, állapította meg Nagy Pál a huszadik évfolyamához érkezett kiadvány idei első, ünnepi számában. Az önmegismerést tűzte ki célul húsz éve a folyóirat – olvasható Ambrus Lajos főszerkesztő vezércikkében. Ebben a számban Varga Géza az írástörténész Szekeres István kötetét (A székely és az ótörök írás jeltörténete) méltatta, az 1920-ban született István Lajos helytörténész Életutam című írásából közölt részletet, Márton Béla a kilencven évet élt Gál Sámuel taplófeldolgozó mesterről készített pályarajzot. Végül Ambrus Lajos a Hazanéző időközben végleg eltávozott munkatársai – Bandi Dezső, Benczédi Sándor, dr. Fazekas István, Ferenczi Géza, dr. vitéz Ferenczi István, dr. Kercsó Attila, Tamási Miklós – névsorához csatolva a lapot felkaroló dr. Kátó László alsóboldogfalvi születésű, világhírű orvosprofesszort búcsúztatta. /Damján B. Sándor: Húszéves a korondi HAZANÉZŐ. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 19./

2012. június 25.

Szent Iván-éj Csíkszeredában
Színházi előadással, kiállításmegnyitóval és koncertekkel zajlott hétvégén Csíkszeredában a harmadik alkalommal megrendezett Múzeumok Éjszakája, amely hajnali két órakor ért véget, és mintegy 1780 látogatót regisztráltak a szervezők.
A házigazdák – más múzeumok hasonló rendezvényeitől eltérően – erre a napra, Szent Iván napjára szervezték a rendezvényt, a hosszú nyári nappalok miatt, ráadásul a hűvös klímájú Csíkban ez a hónap kedvez leginkább az ilyen eseményeknek.
Az olyan délutáni gyermekprogramok mellett, mint az arcfestés vagy könyvkötés, illetve a pólófestés, négy órától ingyenesen látogatható volt a Csíki Székely Múzeum legújabb állandó kiállítása, A Mikó Vár története.
Este hat órától a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum ötéves erdélyi terepmunkájának fotóiból álló Erdély virágai című fotókiállítást a kiállító intézmény főigazgató-helyettese, dr. Bereczki Ibolya, valamint Vass Erika néprajzkutató – muzeológus és házigazdaként Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója nyitotta meg a múzeum Kossuth utcai galériájában.
Este nyolc órától a Nagy Imre Képtárban a Kolozsvári Állami Magyar Színház Visky András Megöltem az anyámat című művét láthatta a nagyérdemű Albert Csilla és Dimény Áron színművészek tolmácsolásában, akik egyben rendezői és előadói is a kamaraelőadásnak. Ugyanitt reggel kilenctől Zsögödi Nagy Imre életműkiállítása is megtekinthető volt, este hat órától pedig a csíkszeredai képzőművészeti élet kialakulásáról láthattak előadást az érdeklődők. Este a progresszív zenét játszó Inocsényka együttes lépett fel, majd utána a magyarországi alternatív újhullám-zene legendás alakját, Müller Péter Sziámit hallhatta-láthatta a közönség, aki Takáts Eszter zenekarával közösen létrehozott Catsandoxszal lépett fel a múzeum belső udvarán, ahol ideiglenesen sörsátrak alatt olthatta szomját a közönség.
A rendezvényt éjszakai filmvetítés zárta: a Trčs Courts Filmfesztivál anyagából készült válogatást vetítették le. A fesztivál egyébként több várossal párhuzamosan, igen nagy sikerrel még májusban lezajlott Csíkszeredában is.
Horváth Szekeres István. Új Magyar Szó (Bukarest)

2012. július 11.

Érettségi: miért buktak halomra a székely diákok?
Hogyan történhetett meg, hogy tavaly Hargita megyében 67 százalék volt a sikeresen érettségizők aránya, idén pedig a diákok csaknem 70 százaléka megbukott? Ferencz S. Alpár megyei főtanfelügyelő szerint nem a videokamerák jelenléte a kudarc oka. A maszol.ro-nak elmondta: csökkenteni kellene a tananyagot és át kellene térni a differenciált érettségire.
Mivel magyarázható a gyenge érettségi teljesítmény Hargita megyében? Miként lehetséges, hogy három olyan iskola is van, ahol az összes diák megbukott? Az érettségi eredmények valóban nagyon gyengék. Ha a megyei átlagot vesszük figyelembe, akkor az előző évekhez képest nagyon rossz volt a diákok teljesítménye. Ám ha lebontanánk az eredményeket tanintézményekre vagy tantárgyakra, akkor ez másként látszana. Mert ha azt nézzük, hogy például a román nyelvet anyanyelvi szinten oktatják a magyar gyerekeknek is, akkor a 49, 27 százalékos továbbjutási arány azt bizonyítja, hogy a gyerekek közül nagyon sokan becsületesen helyt álltak. Magyarból 80 százalék feletti a továbbjutási arány, erről is elmondható, hogy nem rossz eredmény. Ha meg azt nézzük, hogy matematikából, ami nem egy könnyű tantárgy, 40 százalék feletti az átmenési arány, és ez választható volt az elméleti líceumokban és a szakközépiskolákban is, akkor azt kell mondanom, hogy baj van, mert nincs egyensúly. Az elméleti líceumok esetében az arány 60 és 90 százalék közé tehető, tehát jól teljesítettek. Van egy óriási szakadék a két típusú középiskola között. Ez az érettségi szint túl magas a szakmai oktatásnak, mert vannak olyan gyerekek, akiknél nem az a lényeg, hogy érettségire hajszoljuk őket, hanem az volna a fontos, hogy szakmát adjunk a kezükbe, és ha úgy a gyerek szeretné, akkor egy differenciált érettségi rendszerben tudjon alacsonyabb szintű érettségit választani. Hogy lehetne az elméleti és szaklíceumok között szakadékot áthidalni vagy csökkenteni? Mi végrehajtó szerv vagyunk, a tanintézmények úgyszintén: csakis a rendelkezésükre álló lehetőségekből gazdálkodhatnak. Csökkenteni kellene a kötelező tananyagot, ugyanis az anyag 90 százaléka az érettségire is kötelező. Amíg nem szüntetjük meg a jelenlegi rendszert és mi vagyunk Európában az az ország, amelyiknek a legvaskosabb a tananyaga, addig marad minden a régiben. Ezen változtatni pedig nem a tanfelügyelőségek dolga. Persze a tanintézmény sikeréhez mi is hozzájárulunk, de hozzájárul a diák is, a tanár is és a család is. A tanintézményeket külön esetenként kellene kezelni, fontos volna megfigyelni, hogy hol vették komolyan a tanítási-oktatási folyamatot, de azt sem szabad elfelejteni, hogy a diákok abból tanulnak, amit a minisztérium a rendelkezésükre bocsát. A minisztérium feladata kezdeni valamit a tantervvel. A tanfelügyelőségnek az a dolga, hogy a kötelező tananyagok oktatását ellenőrizze, a tanintézményeknek pedig az, hogy ezeket leadja, de mivel túl vaskos a tananyag és nincs differenciáltság semmilyen szinten, ezért a középiskolák nem bírják egyformán az iramot. Huszonkét év és ennyi botrány után már igazán rá kellene vennie magát valakinek arra, hogy az oktatási reformot a tantárgy-reformmal kezdje, ne az adminisztratív és menedzsmenti reformmal. A sajtó szerint a vizsgákat felügyelő videokamerák miatt esett ennyire az idei átmenési arány Hargita megyében. Ezt hogyan látja?
A vizsgakörülményeket akár jobbra-balra is változtathatjuk, kamerával vagy anélkül, az eredmények addig rosszak lesznek, amíg a szakminisztérium nem veszi a fáradtságot, hogy a differenciált érettségi rendszert vezessen be. A kamera csak nagyon kis arányban járulhatott hozzá a rossz eredményekhez. Nálunk ugyanaz történt az idén, ami más megyékben a tavaly. Akkor ki, milyen magyarázatokkal jött?
Akkor mégis miért teljesítettek rosszabbul mint tavaly?
A diákok nem teljesítettek jobban a tavaly, ha az egyes tantárgyakat, vagy iskolákat nézzük, többé-kevésbé ugyanez volt az átmenési arány. Amiben különbözik, az a sikeresen vizsgázók megyei átlaga, ami szappanbuborék. A tavalyi 60 feletti átmenési arány sem reális és az idei 37,25 sem, mert nem külön-külön mérjük a továbbjutási arányt, hanem összesítve. Ha differenciált érettségin is ugyanígy 30 százalék körül teljesítenének a diákok, akkor azt mondanám, hogy valóban bukott minden, a helyzet katasztrofális. Ha egy újságírói vizsgán atomfizikából vizsgáztatnának, az átmenési arány valószínűleg a földön lenne. Akkor mérhető ez a rendszer, úgy lehet valós képet kapni róla, ha a követelményi rendszernek és az oktatási szintnek megfelelő tananyag, értékelési formák és módszerek vannak hozzáigazítva. Most jelenleg az folyik, hogy emelt szintű érettségivel mérjük azokat, akiknek nem az lenne a sorsa és a küldetése, hogy emelt szintű érettségin vegyenek részt, hanem az hogy szakmát tanuljanak. Tehát a szakmával kapcsolatos általános tudásukat kellene felmérni, ehhez kellene a csökkentett szintű érettségi. Ha mégis megtáltosodik egy szakközépiskolás diák és ki szeretné próbálni magát az emelt szintű érettségin, akkor adjuk meg neki a lehetőséget. Nem vagyok naiv, de ha a 67,34 százalék buborék, a 36,5 is az. Mert mit mér? Ha én átlagot számolok, az elméleti líceumok teljesítményéből több mint 80 százalék jön ki, az érettségi mostani szintje pedig csak az elméleti líceumoknak való. Azért szappanbuborék, mert nem releváns a szakmai oktatás felkészítési és értékelési rendszerével szemben. Képzeljen el egy fordított rendszert: ha az alacsonyabb szintű, szakmai érettségin kellene részt vennie a diákoknak, akkor a szakközépiskolás diákok 100 százalék körül teljesítenének, az elméleti líceum diákjai pedig lehet, hogy csak 10 százalékot.
Mi jelenthetne megoldást a helyzetre?
A tantervreformot kell összehangolni az érettségi és oktatási rendszerrel, be kell már végre vezetni a differenciált érettségit, minimum kétszintes érettségit! Addig bármilyen eredmény, megyei átlag csak szappanbuborék. Azt például senki nem vizsgálja, hogy olyan diák is akad, aki egy tantárgyon bukott el, és hogy hányan vannak olyanok, akik ötöshöz közeli jeggyel buktak el, illetve sokan vannak azok is, akiknek a médiája 5 és 5,99 között van. Mert vannak olyan gyerekek, akik simán levizsgáztak több tantárgyból, de egyikből elvágták őket 1,50-el. Én arra vagyok a legdühösebb, hogy minden következtetést ebből a továbbjutási arányból vonnak le egyesek, akik még szakembereknek is tartják magukat. Ha valamit nem változtatnak a rendszeren, jövőre sem lesz jobb a helyzet.
Számolt valaki átlagot külön-külön a szak- illetve elméleti líceumokban?
Nem, de fogunk, és merem mondani, hogy hatvan százalék fölött lesz a továbbjutási arány. Ebben biztos vagyok.
Horváth Szekeres István
Maszol.ro

2013. február 26.

Ráduly Róbert sms-ben válaszolt Duşának
"Mircea Duşa büdös gyenge lehet történelemből, ha ilyesmiket mond" – jelentette ki kedden a maszol.ro-nak Ráduly Róbert Kálmán a szociáldemokrata védelmi miniszter kijelentéseiről. Duşa azt mondta kedden, hogy a hitleri Németország korát idézik a polgármesternek az a nyilatkozata, miszerint "a magyar nyelv ismerete nem diszkriminatív, hanem kötelező Csíkszeredában".
Mint ismert, az elöljáró ezt az álláspontját hétfőn fogalmazta meg, amikor egy hatalmas székely zászlót húztak fel Csíkszereda központjában egy EMNP-s helyi tanácsos kezdeményezésére. A polgármester kijelentését megtoldotta azzal, hogy „a prefektustól a román rádiók és televíziók tudósítóiig mindenkinek ismernie kell anyanyelvünket, aki a székelyek adójából él”.
Ráduly Róbert a maszol.ro-nak elmondta, küldött is a miniszternek egy sms-t, melyben azt írta: úgy látszik, egyesek megzavarodnak, amint miniszteri szék kerül alájuk. „Azért mondom, hogy Duşa büdös gyenge lehetett történelemből, mert ha a történelmi párhuzamot vonunk, akkor a székelyek jelenlegi helyzete sokkal inkább a hitleri Németországban élő zsidók helyzetéhez hasonlít, semmint a németekéhez" – fogalmazott az RMDSZ-es polgármester.
Az elöljáró úgy látja, hogy az ilyen miniszteri kijelentésekhez hasonló nyilatkozatok jelentik a Szociáldemokrata Párt (PSD) újabb keletű retorikáját. "Nemrég Tőkés Lászlóval kapcsolatban tettek hasonló kijelentéseket" – emlékeztetett Ráduly a miniszterelnök korábbi állásfoglalására.
Antonescu: Ráduly kérése abszurd
A csíkszeredai polgármester hétfői kijelentéseinek nagy visszhangja volt a román sajtóban. A kormánypárti politikusok közül kedden nem csak Mircea Duşa ítélte el a szavait, hanem Crin Antonescu is. A szenátus liberális elnöke azt mondta: abszurd lenne, ha köteleznék a román állampolgárokat arra, hogy megtanuljanak egy olyan nyelvet, amely nem hivatalos nyelve a román államnak.
A politikus egy sajtótájékoztatón újságírói kérdésre válaszolva kijelentette: Romániában az egyedüli hivatalos nyelv a román, ezért ezt a nyelvet kell kötelezően ismernie mindenkinek. Antonescu szerint sok román tud jól vagy kevésbé jól magyarul, de ez természetes folyamat, nem lehet erre kötelezni senkit.
Horváth-Szekeres István
Maszol.ro,

2013. március 6.

Felmérés: mondvacsinált a székelyzászló-ügy
A Hargita megyei románok és magyarok túlnyomó többsége szerint jó a két etnikum közötti viszony, annak ellenére, hogy vannak vitás kérdések – derült ki a Hargita Megye Tanácsa által megrendelt felmérésből, melynek eredményeit kedden mutatta be Borboly Csaba tanácselnök.
A közvélemény-kutatás a román-magyar együttélésről készült. Összesen 480 személy válaszait dolgozta fel a felkért cég, a lekérdezett személyek 18 százaléka román, a többi magyar nemzetiségű volt. A válaszadók nemzetiség megoszlása arányos Hargita megye összlakosságáéval. A lekérdezettek 18 éven felüliek voltak; majdnem fele arányban középkorúak és valamivel több, mint egyharmaduk 55 év felettiek személyek.
A felmérés többek között arra kereste a választ, hogy a megyében élő románok, illetve magyarok feszültnek érzik-e a két etnikum közötti helyzetet. A román nemzetiségűeknek csak mintegy 11 százaléka értékeli feszültnek a helyzetet, míg a magyaroknak alig 4,1 százaléka vélekedik hasonlóan. A románok többsége (52,4 százalék) szerint nagyon jó a viszony a két nemzetiség között, míg a magyarok csak 30,5 százalékban osztják ezt a véleményt.
Mindkét nemzetiség esetében a nyugdíjasok zöme (48,3 százalék) adta azt a választ, hogy nagyon jó a román-magyar viszony, míg a diákok azt vallják, hogy vannak vitás kérdések, de mindig találnak rá megoldást (61,5), és ugyan csak a diákok közül vélik a legtöbben, hogy a két etnikum között sok a feszültség (30,8).
Az időnként kialakuló feszült helyzetért a románok 60,5 százaléka okolja a bukaresti központi hatalmat és mintegy 38 százalékuk úgy gondolja, Hargita megyei magyar politikusokat terheli mindezért a felelősség. A magyaroknak valamivel több mint a fele (53 százalék) gondolja úgy, hogy az időszakos feszültségben a bukaresti hatalom a ludas, és 15,1 százaléka a Hargita megyei magyar politikusokat okolja ugyanezért.
Felmérés készült székelyzászló-ügyben is. A magyarok 60,7 százaléka szeretné, ha a székely lobogó lenne a megye zászlaja, a románoknak 20, százaléka értene ezzel egyet. A románok mintegy 22 százalékát, a a magyarok mintegy 23 százalékát hidegen hagyja, 0,5 százalékát nagyon zavarná. A románok 20,6 százalékát nagyon bosszantaná a napot és holdat ábrázoló zászló.
A magyarok 41,7 százaléka vélte úgy: a jogi út a legeredményesebb módja annak, hogy a székelyek zászlaja a megye szimbóluma legyen. Ugyanennyien válaszolták azt, hogy nem kell tovább fokozni a feszültséget, és csak 9,4 százalékuk választaná a cél eléréséhez a tüntetéseket. A románoknak egyharmada szintén a jogi lépéseket helyesli az ügyben, 50,8 százalékuk nem szeretne a témával feszültséget gerjeszteni.
Borboly Csaba az adatok ismertetése közben elmondta: a felmérés azt támasztja alá, hogy a feszültségek gerjesztett feszültségek, mondvacsinált ürügyek mentén. Ilyen a székely zászló megyezászlóvá tétele, illetve az azt körülvevő médiacirkusz. És hasonló Románia régiós felosztásának kérdése is. Ezzel kapcsolatban a magyarok többsége körében a Hargita, Kovászna, Maros megyéket magába foglaló régió ötlete a legnépszerűbb, míg a románok többségükben inkább egy Kovászna, Hargita, Maros, Beszterce-Naszód megye alkotta régióban élnének a legszívesebben.
Horváth-Szekeres István
Maszol.ro,



lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998